Dr. Harangi Szabolcs

És ahogy az a sekélyménységbe jutott, megolvad, és óriási mennyiségű magmát termel, és ennek a következménye a szibériai platóbazalt, ennek volt a következménye a dekkán, tehát ugye itt a már...

keretbe foglaltuk a dinoszaurusokat, az életpályájukat, közte is volt még egy-két ilyen nagy. Tehát ezek a nagy platóba az a tevékenységek, amikor egy nagy tömegű vissza

forgatott anyag ér el a felszíne. Nem tudom, hogy mennyire lehetett követni. Jó, tehát így leegyszerűsítve, ez így megy, és tulajdonképpen ez nagyon sok mindent befolyásol, és hogy miért van jelentősége a szubdukciónak az élet szempontján, azért, mert ez nem csak küzdet megy le,

hanem szén-víz. Tehát a szénkörforgás, a vízkörforgásban óriási a szerepe, és ez azt jelenti, hogy temperálja a klímát is. Tehát egy olyan klímát tud létrehozni, ami jó nekünk.

És ez nem mindenhol van meg. Tehát egyrészt nekünk van légkörünk, ugye, tehát itt ez is egy fontos dolog, mert ugye a Vénusz, amiben azért vannak hasonlóságot, ugye nincs légkör, tehát van légkörünk, és a széndiokszid az olyan, amely egy része visszakeveredik. Tehát nem ugye a malsonott alap, ez a széndiokszid a légkör. Tehát itt a lé, mégiscsak a széndiokszid mennyisége viszonylag kicsi a Földön,

elviselhető az élet szempontjából, ráadásul itt vannak a növényeink, azok még fotoszintetizálnak, a tengerek is, tehát ezeket hengeri is, tehát tulajdonképpen egy

hogy a miénkhez hasonló élet valahol kialakuljon, annak szerintem ezek után ilyen nagyon közeli a nullához az esélye, nem? Hát ez, amit Tarász és Bob kiszámolt, hogy a Drake egyenletben az egyik paramétert annyira le kellett vinni, mert igen, tehát itt azért nagyon sok minden összeáll, és erről is beszéltünk, hogy a tudásunknak van határat, nem tudunk mindent megmagyarázni,

De amit meg tudom magyarázni, abból is kijönnek olyan izgalmas dolgok, amikre érdemes rácsodálkozni, nem csak a tudósorban, hanem az embereknek. Mert akkor valahogy jobban megbesüljük ezt a bumátos földet, ami, hát ilyen nincs. Tehát a lemez, tektonika, az annyi mindent köszönhetünk neki,

Szilárd, hogy akkor mi a helyzet a földrengések előrejelzésével? Ez mennyiben működik, vagy sem? Ez egy nagyon gyors választ tudok adni, tehát földrengést előrejelzni nem lehet. Tehát ez a gyors válasz. Lehet hosszabb válasz is, mert tehetetlenek nem vagyunk,

Tehát ez magyarul azt jelenti, hogy nem tudjuk megmondani azt, hogy mikor pattan ki egy nagy földrengés. Tehát ezt mindenki lelkére oda tesz. Nem lehet, bárki bármit is mond, nem lehet előre megjósolni.

Az angolban van két kifejezés, bocs, tehát predict and forecast. Lehet ezt magyarul is talán előrejelzés és becserésnek mondani, vagy nem tudom, vagy jóslás. Tehát előrejelzés, az sok minden lehet. Tehát az előrejelzés azt jelenti, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet azt, hogy lehet. Tehát még egyszer a lehetőség megvan. Tehát, hogy lehet. Ez marha sokat jelent, mert azonosítani tudjuk azokat a területeket, ahol lehet nagy földrengés.

Tehát csak itt a közelünkben, Romániában a Ráncsa övezetben,

ott lehet bármikor, akár öt perc múlva is, egy perc múlva is, oké? És ugye tudjuk azt, hogy ott 70-es években, 40-ben voltak nagy fölnyengések, amik Bukarestet is nagyon keményen érintették. Ez óriási nagy fontosságú a felkészülés, mert ha valamit tudunk, és ezért fontos a tudás,

Mert a tudásra tudunk alapozni a stratégiát, hogy akkor most mi csináljunk, ha lesz nagy földrengés, mit tehetünk, elszadjunk, elköltözünk? Nem, lehet felkészülni, lehet építkezni. Úgy építkezni, hogy azok a házak ellenálljanak.

tavaly évelején, tehát több mint ezer kilométer hosszú törés van. Ezekről nem beszéltünk, de ez is a földnek a része, hogy vannak ilyen törések, tehát a merev kőzettest úgy viselkedik a feszültségre, hogy törik. Tehát feszültség alatt van, vagy nyomás, vagy széthúzás, vagy oldaléány feszültségben van, és erre reagálni fog.

És ez egy hirtelen elmozdulással fog történni, és ez váltja ki a földrengést. Hogy ez mikor történik, hogy egy pálcikát, ha meghajlítom, akkor ez mikor fog eltörni? Biztos a pálcikára ki lehet számolni. De ott is marha nehéz lesz megonni, hogy pontosan mikor. Azt kell tudni, hogy az előrejelzés, amit a társadalom elvár, az az, hogy

Mondd meg nekem, ma délután lesz földrengés? Vagy 28 áprilisában. Tehát nem tudok vele mit kezdeni, hogy bármikor lehet. Az ember ilyen. Jó, de akkor Kaliforniába például költözzek nyugodt szívvel? Hát Kaliforniában hányan élnek? Jó, de az már egy csomóan fél. Rengetegen élnek, atomerőművek vannak ott. A félelem az egy más dolog, az egy érzelmi dolog, ami táplálkozik abból, hogy milyen hatása van az elmére az, amit valakik vagy valamit mondanak.

Oké, tehát a japánok másképpen, tehát ott tudatosabban állnak hozzá, ezek jól ismert dolgok, ott már óvodában is gyakorolják, hogy mit kell csinálni. Ha most itt földrengés lenne, mit csinálnád? Beállnék, ha az ajtó fél fa alá. Az asztal alá bukni. Attól függ, hát én itt át kell. Tehát igen, tehát megvannak azok a technikák, hogy mit kell csinálni.

És még egyszer, tehát akár atomerőművet is lehet építeni, mert most sikamlós téma, de paks is rajta van egy törésvonalan, ezt tudjuk, tehát nem én mondom ki ezt újdonságképpen. Tehát itt a szabály az, hogy olyan stabilitásra kell építeni az atomerőművet, ami kiáll egy bizonyos földengésnek az erőségét. Tehát itt azt mondjuk, hogy

hatos erőségű földrengést legalább álljon ki, az egy oké, mert itt ebben a térségben ilyen nem nagyon történt, hogy hatos erőségű földrengés, tehát kisebbek vannak, és akkor úgy kell építeni. És akkor ez oké, túl fogja élni, itt még cunami se jön, mint a Fukushima-nál. Tehát ezt meg lehet tenni, és ezért a földrengés veszélyeztetetség. Maga a földrengés veszély, az nem a földrengésből fakad, a veszély az