Dr. Harangi Szabolcs

adott esetben nagyon gyorsan tudnak dönteni. Tehát itt is az van, ez azért nem a leg, hogy mondjam, élesebb helyzet. 2010-ben október végén volt a Merapi, indulni azért Merapi kitörése, ott 24 órája volt, de lehet, hogy kevesebb, az ottani vulkanológusnak, szurónak hívták. Hogy kiadja-e azt, hogy több százezer embert telepolja ki, vagy nem? Úúú,

és azt hiszem október 26-án kiadta az, hogy ki kell telepíteni, ott nem könnyű kitelepíteni embereket, ott különböző vallás, meg minden okokból, és így sikerült több tízezer ember életét megmenteni. Tehát magyarán lehetnek műszerek, mutathatnak jeleket, de a döntést az ember hozza, hogy abból a jelből ő azt érzékeli, hogy ki kell telepíteni.

És a Nápolyből, a Pozzulbics, vannak földrengés rajok. Ezért jönnek sokszor a hírek, hogy hú, ott is mit történik. De a szakemberek azt mondják, hogy ez nem magma. Nem magma jön még fel, nem vulkánkitörés várató. Tehát szükséges ezek az emberek, mert az előjelzést ezek tudják adni.

Jó. Tehát a fizikus való úgy fejezik, hogy gravitációs összetömörödés. Attól lett forró? Igen. És akkor honnan jött az anyag, ami összetömörödött? Miből vagyunk? Miből vagyunk? Hát ugye van nekünk az univerzumunk, amelynek vannak különböző részei, ahol vannak olyan, nevezzük valamilyen instabilitásnak. Ez sok minden okozhatja, egy szupernóval robbanás vagy valami.

ami miatt ott olyan átrendezés történik, ami miatt tömörödik az anyag. És kialakul egy csillag. És a csillag az befogja az anyagot, amekkora a hatástávolsága, ott kialakítja maga rendszerét, mint a naprendszer, és ott az anyagok úgy csoportosulnak, úgy tömörödnek, és úgy helyezkednek el, amit alapvetően, amit a nap

fizikai ereje, gravitáció vonzása megenged. És a tömörödés az hőmérséket növekedése jár. Tehát tulajdonképpen azt hittem, hogy maga az elemek keletkezése, a periódusos, a hidrogéntől a urán, meg a transzurán eleme. A hidrogéntől a vasig csillagokban keletkeztek az elemek. Mégpedig úgy, hogy alapvetően a

ahhoz

ősrobbanás során hidrogén és hélium keletkezett, és az összes többi elem az csillagokban, tehát tömörödés, hőmérsékletnöveketés, tehát a gravitációs tömörödés, hőmérsékletnövekedés, és ez megengedi azt, hogy ütközzenek egymással ezek a kis részecskék, és akkor két hidrogénből hélium lesz, két hidrohéliumból, és tovább mennek az elem, tehát így egészen a vasig, és utána már nem, mert a vasiglen

ilyen exoterm folyamat, onnantól kezdve már a szupernováknak a neutronjai azok adják a pluszt, hogy még legyen több elem. Tehát ezt csak azt akarom kifejezni, hogy igen, tehát ezeknek a folyamatoknak azért fontossága van, és a csillagok azok a nagy nukleáris reaktorok, ahol az elemképződés is történik. Akkor az ősanyánk a nap igazából. Hát a naprendszerben a nap. A másik, hogy mitől van az, hogy változik a Föld mágneses pólusa?

Jó kérdés, és nem biztos, hogy ezt én exaktor el tudom magyarázni. Mindenesetre a föld mágnesessége a külső magban zajló folyamatoktól függ, és vélemezhetően,

ott zajlanak olyan folyamatok, amelyek a geofizika tárgykörésebben, nem is akarok nagyon bele kotnyeleskedni, mert nem akarok hülyeséget mondani, de ott zajlanak azok a folyamatok, amelyek ezt irányítják. És mi van akkor, hogyha azt mondják, hogy most közeledünk egy olyan ponthoz? Tehát hozzá kell tennem azt is, hogy az, hogy ez a folyamat hogyan zajlik, tehát ugye, tehát itt ebbe benne van a napföld vonzása, a keringés, tehát a keringés is, tehát ez mind olyan olyan

energiát kelt, és különösen egy folyadékba, ami leírható és parametrizálható, és ebből levezethető az, hogy néha megváltozik a pólus. Ezt látjuk, tehát a rekordját azt látjuk a kőzeteken, az, hogy ez hogyan történik, nem élt ember még akkor, amikor ilyen pólusváltást történik, hogy most történik, mi lesz, hogy lesz.

De közelegünk egy ilyen időponthoz, mert erről van szó. Van arról szó, igen, de hogy ez mennyi, milyennek az idő léptéke, és mi az okáink, és hogy mit okoz, ez erről még nincsen a tudásunk, mert nem éltünk meg. Azon túlmenően, hogy elindulok éjszakra egy iránytűbe, és végül is a délre megyek. Ezen túlmenően, igen, mi lesz ezen kívül? Tehát nem ilyen dolog lehet. Tehát...

Én azt gondolom, ez egy érdekes dolog, tehát a tudomány az valamilyen empirikus, tehát megfigyeléseken alapul, és azokat úgy tudjuk magyarázni. Tehát amit nem tapasztaltunk meg, az marha nehéz elmondani, és csak legfeljebb felvetésünk, feltételezésünk lesznek. Mint például arról is, hogy az, hogy a madarak hogyan repülnek, abban is van valami szerepe, az, hogy hogyan tájékozódnak, és vajon, hogyha megváltozik,

a mágneses tér, akkor a szegény gólyák, vagy mit tudom én, hogy fognak kisegedni. Nem tudom, nem tudjuk, de nem is figyeltük meg, tehát nincs rá megfigyelés, ami alapján mi azt mondjuk, hogy igen, ez ilyen. Tehát ez azt jelenti, hogy csak tudunk esetleg modelleket mondani, lehet, hogy erre vannak is, de ez nem esett be még az én látókörömbe, tehát én nem tudom a gólyavándorlás mágneses sztoriát elmondani. Gergely, neked van még kérdésed? Egy olyan kérdés van, amit szeretnék föltenni,

Én nem gondolom azt, hogy a holdból lehet levezetni azt, amit mi kapunk a Földön. Én nem is ezt, ugye én a lemeztektonikát emeltem ki ebben. Azt, hogy lemeztektonika lenne a hold nélkül, én azt gondolom, hogy még nem az sem kizárt. Tehát nem gondolom, hogy a holdnak akkora hatással lenne,

amit be lehet kapcsolni a lemeztektonikának a történéseibe, tehát lehet, hogy ennélkül is meg lenne, de így adódott, így lett, nem tudjuk, tehát ez a megismerésünk határa, hogy ezt el tudjuk magyarázni. De része annak a, hát egy tudós számájából talán azért ez egy érdekes dolgokat, tehát annak a csodának, de tényleg ezt gondolom, hogy annak a csodának, hogy ez tényleg így van.

A csoda az azt jelenti, hogy rácsodálkozunk valami olyasmire, amit nem értünk. És erre lehetnek különböző magyarázatok. Valameddig el tudunk menni, és szerintem az is csoda. Én azt gondolom, hogy a tudomány is az, hogyha valamit meg tudunk magyarázni, az nem azt jelenti, hogy az egy...

kézenfekvő dolog, tehát ez önmagában is egy csoda, hogyha egy modellt létre tudunk hozni, egy magyarázathoz jutunk, és ennek vannak olyan csodálatos következményei is, mint amiről beszéltünk, akár a földrengés korai figyelmeztetési rendszer is,

De én mindig odajutok, hogy igen, ez egy csoda, és ez jó is az embernek, hogy azt mondja, hogy itt vagyunk, ezt a lehetőséget kaptuk,