Dr. Harangi Szabolcs

Ha hozzáteszem, hogy a Föld alapvetően négy elemből áll. A teljes Föld. 98%-ban négy elemből áll. Vas, nikkel? Nem. Szén? Nem. Oxigén, vas, szilícium, magnézium. Ez a nagy része. De ez annak köszönhető, hogy még egyszer, a Föld legnagyobb tömegű, legnagyobb térfogatú része, vagy kétharmad rész, a Föld köpeny.

és a földköpeny az alapvetően magnéziumvas szilikát, ebből áll.

És különböző ásványfázisok vannak, mert a szerkezet az változik, mert azért megyünk le mélyre egyre nagyobb nyomáson, átalakul az ásványok szerkezete, és akkor már más ásvány lesz, de tulajdonképpen ebből áll. Hú, mert nem arra úgy szabonts, most eszembe jutott egy nagyon fontos kérdés, és lehet, hogy tök hülyeség, és majd utána megint ide visszatérhetünk. De mégis akkor hogyan jött létre az egész föld? Tehát akkor eredetileg

elkezdett folyikony halmaz állapotból valami megszínárdulni, vagy mi történt? Különböző felfogások voltak, tehát ugye visszamegyünk 4,6 milliárd évet, ezt is elég pontosan mondjuk, ha még mondom, 4,65 milliárd évet, tehát 4 milliárd 650 millió évet. Az az EON-ok, ugye? Ez a kezdete. Akkor alakul ki a Föld. Hogyan? Mi történik?

Hát ugye kezdődik, hát a naprendszernek a kialakulás is nagyjából ugye akkor alakul, és akkor tömörödnek, bizonyos helyeken ütköznek a különböző kis részecskék, és akkor vannak olyan gócpontok, ahol egyre több ilyen darabka tapad össze, és ezek megnőnek, és aztán így lassan kialakulnak úgynevezett, igen, planetezimálisok így mondják, tehát ezek a protó

bolygók, különböző távolságok, ugye körülbelül ott a nap, ugye ott van a gravitációs ereje, tehát megtartja ezeket a gyerekeket, hogy azért ne kosszáljátok mindenhol, de azért úgy egy csomóban maradjanak, és így kialakulnak ezek a bolygók. A belső bolygók, Merkur, Vénusz, Föld, Mars, ezek mind kőbolygók,

ott a távolsban meg ott inkább a gázok építik fel, tehát Jupiter, Saturnus, Ezek mind gázbolygók. Tehát különböző az összetételük, és a Föld, ugye az, amely a harmadik, az, hogy van Föld magja. Tehát minden mögé oda lehet tenni a kérdést, hogy miért ezt a diákémettől.

Főleg most vizsgai időszak van, ezt szeretik legkevésbé. Mindenre megkérdezem, hogy miért? A legegyszerűbb kérdések is. Miért van földmag? Tehát az, hogy van földmag, az azt jelenti, hogy ezek nagy sűrűségű, tehát nehéz elemek, mondjuk így, hogy megértsük. Mindegyikre vasnik kell. Tehát ezek középen kell, hogy tömörödjenek. De ez nem úgy történik, hogy...

hogy akkor először jön, nem úgy, hogy akkor először a vasnikkel tapadjon össze, aztán majd jöhet a köpeny, most hívjuk be a kérget, tehát ez nem így megy, hanem ez az kell, hogy igen, hogy olvat állapotban legyen az anyag, mert akkor tud elkülönülni, gravitációsan a középpontba tömörödni a vasnikkel, és a környezete az olvat kell, hogy legyen. Tehát akkor azt mondjuk, hogy volt egy magma ócán. Tehát a

és nagyon gyorsan el tudod különülni. Különböző izotópokkal dolgozunk már. A periódusos rendszerben már olyan izotópokat is, tehát elemeknek az izotópjait már felhasználjuk, ami elképesztő, tehát a technológia már lehetőséget ad nekünk, hogy olyanokat is elemezünk, amire még nem is tudtuk, hogy van. És abból következtessünk is. Tehát a tudomány az

Kicsit ilyen. Tehát majd ebből tudunk számolni. Olyan izotóppal is foglalkozunk, amik már nincsenek is. De ki tudjuk számolni, hogy mennyi volt? Tehát eszméletlen, hogy 4,6 milliárd évre visszatok tekinteni, és bizonyos izotóppal, amik már nincsenek is meg, de megvan valahol azért a nyoma.

a nyomaj, és abból visszatudunk követni, visszatudunk számolni, hogy mennyi volt, és ezekből tudunk az időbeliségre következni. Tehát kezdetben vala kell, hogy legyen egy magma óceán, ahol gyorsan el tud körülni a nagysűrűségű

vasnikkel, összetud tömörödni. Az összetömörödés mindig energia felszabadulása jár, hőmérséklet tömördése, tehát ez fenntartja ezt az oldalatot. Ráadásul ebben az időben jöttek a becsapódások, tehát ekkor még sokkal erőteljesebbek voltak ezek a úgynevezett meteorit záporok, tehát ekkor még rengeteg anyag keringett össze-vissza. Ekkor már hozták a vizet? A víz az még...

Hát volt, aminek volt valamennyi, de nem attól lett az óceán. Tehát jöttek, tömöröttek, stb., és aztán jött egyszer egy bazi nagy kődarab, és az szétlocsantotta ezt a földköpenyt, ebből lett a hold.

Mert a Föld azért azt mondja, hát ha ilyet okoztál nekem, akkor örök életre te itt fogsz keríteni körülöttem. Ebben lett a Hold. És aztán szépen lassan ezek a kőzáporos időszakának végé lett, és ez a magmaóceán elkezdett hűlni. És aztán

Kialakult rajta egy kis bőröcsket, ez lett az első kérek. Tudjuk azt is, hogy melyik a legidősebb anyag a Földön, amit mértünk. Az a bizonyos cirkonás, amit mondtam az elején.

A cirkon azért jó, mert az egy cirkonium-szilikát, de van benne urán és tórium. Az urántóriumnak van három izotóp, uránnak kettő, a tóriumnak egy izotópja, ami radiaktív bomlással stabilizálódik, ólomizotópok lesznek vele, és ezeket fel tudjuk használni arra, mert a radiaktív bomlás, amelyet egy bő száz évvel ezelőttről kaptuk meg csak ajándékként, hogy ismerjük,

az talán a legnagyobb ajándék, amit kaptunk, mert az háromdimenziósá tette a gondolkodásunkat, tehát nem csak azt tudjuk megmondani, hogy van, hanem mitől van, mikortól van, visszatudunk menni az időbe. Tehát ez tényleg egy időbeli utazás. Ez felezési idő? A felezési idő az egy olyan stabil dolog,

Ezért tudjuk, hogy középkor is volt, tehát nincs olyan, hogy kihagytuk a középkort, abból is vannak idő. És az marha érdekes, hogy vannak olyan fizikai állandók, olyan fizikai paramételek, és a tudásunknak van egy végessége, tehát innentől kezdve bárki bármit is gondolhat, de valameddig el tudunk menni,

Hogy miért ennyire állandó, aminek már nem tudom tizenhány tizedes jegyig tudjuk az értékét ez a felezési idő, ez magyarán, hogy a kezdeti izotóp mennyiség, atomok mennyisége mennyi idő alatt bomlik le a felére. Ugye ez a felezési idő. És ezeknek az izotópoknak, az urán meg a tóriumizotópoknak nagyon hosszú a felezési ideje.