Kovács Eszter

Hát jó, tehát az a fajta stressz, amit mondjuk a természeti népek átélnek, tehát egy vadászor gyűjtőkedő társadalom, az egészen más típusú. Tehát ez a küzd meg, vagy menekülj, szimpatikus idegerendszer, adrenalin,

Tehát ezzel lehet azokkal a problémákra választ találni, amikkel ők élnek együtt, tehát mint egy rakatozó támadás, egy idegen törzsek, egy nem tudom. De a mi stresszeketünk más alapvetően, tehát hogy a mi stressz szólaink alapvetően társadalmi hatásúak. Tehát azok az emberek attól stresszelnek, egy vadászlógyűjtővel, mondjuk egy afrikai hadza, vagy egy dél-amerikai anomamő, vagy egy pápua magasföldi

Attól stresszelnek mondjuk, hogy a gyerekük életben marad-e 15 éves korig, mert nagy a csecsemű halandóság. Mi meg leginkább attól, hogy nem működik a munkánk, esetleg elbocsátanak az állásból, vagy rossz a házasságunk, tehát a kapcsolati típusú stresszorok rendkívül erőteljesek, és erre igazából nem vagyunk felkészülve. Tehát az evolúció nem készített fel bennünket erre, és emiatt aztán nagyon sok kellemetlenség ér bennünket.

Nincsenek stresszhez kapcsolatú betegségek, gyomorfekély, szírinfarktus, agyvérzés, ismeretlen náluk, semmi ilyesmi nincsen. Nálunk meg a mortalitás döntő tényezői ezek, ezek a civilizációs betegségek.

Szóval, hogyha őket megkérdezzük, és ezt megtették egyébként, akkor meglehetősen értetlenül álltak a kérdés előtt, hogy ez akkor mi is lenne. Mert hogy ők ugye beleágyazódnak egy ilyen rokonidézségi, baráti kapcsolatrendszerbe, tehát egész életüket a többiek előtt élik. Tehát nincs ilyen, hogy magány például, csak amikor a szükségletüket végzik, akkor mennek el valamerre távolabb. De egyébként egymás erőt fogyik az életük abszolút. Tehát

Olyan emberek veszik őket körül, akik vagy rokonok, vagy pedig olyan barátok, akik el együtt készítik a hálót, együtt mennek vadászni, együtt mennek gyűjtögetni, és így tovább. Tehát, hogy semmiféle idegenkedést nincs tekintetben. Urak, ti mozogtok sokat, mert ugye Eszterről tudjuk, hogy jogázik, hát hiszen jogaútató, gondolom, hogy nem csak beszél róla és úgy oktatja. Szeretném megerősíteni, igen.

Itt a látókörön fölben van, hogy egy picit a mikrofont, hogyha fejjelbe mened, akkor nagyon örülni fognak itt a hangosítói. Jó, köszi! Bologatnak, igen, bologatnak. Szóval, hogy igen, abszolút így van, tehát, hogy ezek az emberek nagyon sokat mozognak, tehát átlagosan vizsgálták napi 11 kilométert, megtesznek a férfiak, nők is hasonlóképpen egyébként. És gondolom, nem egy lebetaronzott kevályúton? Nem, persze, persze.

És hát ugye a WHO-nak az az ajánlás, vagy egyébként a számunkra, vagy eztnek az egészségügyi szervezete, hogy heti 150 perc kellene olyan mozgással, ami mondjuk az enyhe sétától egy kicsit több. Hát ez nekem nagyon kellős, mert intenzív. A nyugati embereknek a kétharmada ezt nem teljesíti. Tehát csak az egyharmada ezt a vadász vagy ütögedők naponta túl teljesítik.

Tamás, nyugodtan. Igen, egy oda-vissza kapcsolaton. Szóval ahhoz, hogy mozogjunk, normális fizikai aktivitást végezzünk, ahhoz kell egy rendhő komplex anyagcsere folyamat. Tehát mondjuk futás közben a rendelkezéssel energián 40%-át felhasználjuk, elégetjük.

Csak az a helyzet, hogy ahhoz, hogy a szervezetünket föntartsuk, ezt a fajta rendszert, ezt a komplex anyagcsere rendszert föntartsuk, ahhoz impulzusok kellenek kívülről, a mozgás révén. Tehát a mozgás teremti meg azt azokat az impulzusokat, ami normális fájára állítja a szervezetünket.

hogy megvannak a normális izületeink, hogy a szívkamránk elég vastag, hogy a csontsűrűség megfelelő, ezt mind-mind a mozgás állítja elő. Szóval, hogy ez nem valami, a mozgás nem valami plusz dolog, hogy nem tudom én egy idő után azt mondjuk, hogy hát most jó lenne akkor fölkelni a karosszégből, hanem evolúciósan izmos atlétákká alakultunk. Ebből lettünk olyanok, amik

Amikor Jared Diamond, az antropológus elment Pápua földre, és végre először megmérte a Pápua embereknek a különböző élettani mutatóit, vérnyomás, például vitálkapacitás, koleszterin szint, stb., kiderült, hogy az ő szervezeti állapotuk a modern civilizációban élő élsportolóknak felel meg.

Tehát, hogy ilyen vérnyomás és ilyen adatok. Szóval ez egy óriási feladatot ról ránk, mert hogy így tudjuk csak karban tartani. Azt akarom ezzel mondani, hogy ez nem valami plusz a sport, valami műkedvelő dolog, hanem ez az, ami üzembe hozza a szervezetet, ami normális pályára alítja a szervezetet. Gyakorlatilag ez a természetes funkciója. Igen.

Igen, ez is egy félreértés, ami terjedőben van, vagy nagyon sokan így gondolják, hogy a régi emberek korán meghaltak. Alacsony volt az átlag életkor, mert születéskor a várható élettartalom alacsony volt éppen a fertőzések, egyéb betegségek miatt. Tehát csecsemőkori, gyerekkori halandóság nagyon magas volt.

De mondjuk aki megérte a 18. életévét, az további 50 évre számíthatott, és aki megérte mondjuk a menopauzát nőknél, az további 30 évre számíthatott. Most van nemrég jelent meg egy összehasonlító vizsgálat, több mint 100 vadászú gyűjtökető társadalmat néztek át, az átlag életkor 72 év.

De azoknál, akik megérték a kamaszkort, a 18 évesek, akik megérték a 18 éves életüket, azoknál 72 év az átlag életkor. Tehát nem igaz, hogy nem voltak idős emberek, az egész történet folyamán nagyon sok idős ember volt. Milyennek az oka? Mit ettek például? Vagy mit esznek?

Nem, hát most belenyúlta egy darás fészekbe, tehát ez egy nagyon komplex probléma, és itt majd fognak a többiek is erről beszélni, hogy azért nagy vita van, hogy mennyi húst tegyünk és mennyit nem. Ugye van ebben ez a paleolit diéta, többen ismerik, gondolom, amelyik azt mondja, hogy hát húst kell lenni alapvetően. A probléma inkább ott van, hogy az a hús, amit eleink ettek,

az badhús alapvetően, és annak ilyen 5-10 százaléka ez a biztos rossz koleszterin, tehát a magas júriuségi lipoprotein. És a mi áruházainkban kapható húsoknak 25-30 százaléka. Úgyhogy ez nem egészen olyan, de átadom a szót egyébként.

Ezt lehet tudni, mert a telephelyeken vizsgálatok a csontok alapján nagyjából lehetett rekonstruálni. Tehát mondjuk egy 40 ezer éve Európában megtelepedett Homo sapiens-nél nagyjából ez a 100 és 200 kötötti fő.

alkotott egy telepet, egy falut, vagy egy tábor helyet, vagy ilyesmét. És hát kiderült egy angol kollégám vizsgálatalapján, hogy úgy néz ki, hogy az agyi kapacitásunk ennyi ember kezelésére alkalmas. Tehát