Szilágyi Tamás

És ez például egy liberális beállítodású ember számára másodlagos. Nem annyira fontos, tudod? Deklarálom. Tehát, hogy főleg ahhoz, és ugyanígy mondjuk a hűség, hűtlenség, ami az, hogy mennyire szereted az otthonodat, mennyire fontos neked a hierarchia,

meg az idősebbnek tisztelete, stb. stb. szintén konzervatív érték. Ugye a mostani fiatalság, a liberális nyugati elképzelés ezt nem tartja annyira fontosnak. Tehát azt hívják konzervatív előnynek, azt hívja Jonathan Haidt konzervatív előnynek, hogy a konzervatív elköltső ember mind a hat triggereli. A liberális elköltső ember csak a szabadság, elnyomás,

a care harm, tehát a gondoskodás általon, valamint az igazságosság csalás az, ami trigger-elik. A másik áram nem annyira trigger-eli őket. Tehát, hogy ha mondjuk van egy olyan szituáció, például beszélhetünk mondjuk a bevándorlási helyzetről, mert szerintem tök érdekes. Tehát, hogy mondjuk van egy bevándorlási helyzet, ahol azt mondod, hogy neked a care harm

tehát a gondoskodás erkölcsi alapod, az trigger-elődik, hoppá, valaki bajban van, én őt szeretném segíteni.

És emiatt én most erőfeszítéseket fogok megtenni, még akkor is, hogyha mondjuk nekem azáltal, hogy bejönnek ezek az emberek, mondjuk a tradícióim, vagy azok a hír, vagy akármi sérül. Azt nem tartom annyira fontosnak, tudod? Itt főleg ugye arról beszélünk, hogyha nagyon-nagyon durván különböző kultúrákból érkeznek be. Tehát az ukrán háborúnál ez

Nem triggerel minket, azért, mert alapvetően hasonló kultúrában meg vallásban tartozunk, tehát a konzervatív embereket nem triggerelje annyira, de hogyha ez egy más kultúrájú és más vallású populáció, akkor ott a szentség,

morális alap, az triggererődik. Mert azt mondja, hogy oppá, nekem az én vallási, kulturális elképzelésemhez képest ez erkölcstelen, tisztátalan, nem tradícionális. És engem ez zavar. Ugyanannyira zavar, mint amennyire téged mondjuk az zavar, hogy ők bajban vannak. De amíg te azt mondod,

hogy bajban vannak, és ez engem annyira triggerel, hogy nem érdekel, hogy adott esetben mondjuk változik a vallás, vagy változik a kultúra,

addig a másik oldalon meg azt mondja, hogy engem annyira érdekel, hogy ne változzon a kultúra, és ne változzon a varázs, és ne legyen ilyen hatás, hogy én meg a gondoskodást fogom ott hagyni. Érted? Akkor azt mondom, hogy inkább áldozzuk fel ezt. És ez egésznek a lényeg, hogy ki, mit áldoz fel, miért. Itt van az, ahol együtt kell egy picit éreznünk, hogy figyelj, mert hogyha te mondjuk olyan

erkölcsi alapokkal rendelkezné, mint ő, akkor te is így éreznéd, érted? Tehát akkor neked is savanyúbb lenne a citrom. Itt az van, hogy ezt be kell látnunk, hogy így születésünkkor nekünk kialakul egy temperamentumunk. És utána a mi társadalmi helyzetünk,

A kultúránk és a neveltetésünk ezt finomhangolni fogja valamilyen irányba. És ez alapján te látni fogod valahogy a világot. Egy Budapesten felnőtt, urbánusabb neveltetésű ember alapvetően más ideológiákkal van körbevéve, mint egy vidéken felnőtt ember.

És így nehogy azt higgyük, hogy mi. Jobbak vagyunk. Sokkal jobbak vagyunk. Mert hogy egyébként olyan dolgok, mint mondjuk a tradíció, vagy az idősebbek tisztelete, vagy az értelmesebbek tisztelete, nekünk, vagy úgy mondom, hogy azoknak, akik a liberálisabb gondolkodású emberek,

a hűség, a kevesebb hűség erkölcsi alapintenzitás miatt nem lesz annyira fontos. A mostani z-generáció általánosabban egy liberálisabb nézetet vall Budapesten,

mint bármelyik korábbi generáció. Összedobtunk mindenkinek egy általános egészségbiztosítást, ez a szocialista rendszer. Hogy így figyeljetek, már nem dobunk össze valamit, hogy akinek így kevesebb, annak sálljon le a szíve, mert hogy mégiscsak rohadt kellemetlen. Egy-két ilyen harmadik világbeli országban sértesz, Indiában, Nepálban, hogy ott ilyen haladokló emberek csúsznak, másznak az utcán. Hogy legyünk már ebből a szempontból egy picit ilyen

előre haladottabbak, liberálisabbak. Ez ugye teljes egészében a gondoskodás érzelmi alap. Úgy, hogy akkor összedobtunk egy általános egészségügyi dolgot, de hogy ezt sem kell túlértelmezni,

Mármint, hogy ez nem azt jelenti, hogy neked majd mindenféle plastikai műtéted, meg ilyen szuper modern dolgéd vannak, egy életmentő rendszer dobtunk össze. Így néz ki az ingyenes. Ha azt akarjuk, hogy ez jobb legyen, akkor sokkal többet kell, hogy odaadjunk a fizumból. Tehát, hogy amiből megegyeztünk, az az, hogy odaadunk x százalékot, és azért jelenleg ez a vakolat, ez a személyzet, meg ezek a fizetések jönnek ebből ki. És tudom,

hogy ezzel a dologgal most éppen az igazságosság, csalás, erkölcsi alapotokat triggerelem, mert azt mondjátok, hogy lehetett volna többet költeni más dolgokból is, de alapvetően szerintem, hogyha nem vagyunk így elfogadóak egymással szemben, meg a különböző értékrendszerekkel szemben, meg a nézőpontokkal szemben, akkor keserűek, meg boldogtalanok leszünk, vagy nem?

Ez kérdéses, hogy mennyire messze esett el ez az ember, meg hogy meddig megyek el áldozathozatalban. Érted? És ez már azon múlik, hogy neked ez a morális alapod, ez mennyire domináns. Mert mondjuk egy viszonylag lent lévő

ilyen kerhán alapú ember mellett is, hogyha valaki így összeesik, akkor azért úgy odanéz, és akkor így megnézi, hogy tud-e ebben segíteni. De az, hogy te már mondjuk külföldre menj, és már az ott lévő embereken is tudj segíteni,

irányújtságból vagy ohoknál fogva teljességgel szénzidált társadalom kezdjen el egymás felé közeledni. Tök jó. És alapvetően az, amikor társadalmi szinten mi valamilyen koncepcióval kapcsolatban az emberek érzéseit szeretnénk megváltoztatni, tehát amikor attitűdöt szeretnénk formálni, akkor azt úgy nevezik, hogy propaganda.