Papp Eszter
👤 SpeakerAppearances Over Time
Podcast Appearances
meg szerintem mindenkinek a legmeghatározóbb része a kvantummechanikának az az, hogy van ott nekünk egy olyan fogalom, hogy hullámfüggvény, és hogy egyáltalán ez most micsoda, mit lehet vele kezdeni, miért van, meg hogy miért kvantált az energia, miért csak diszkrét energiaszintek lehetnek.
Történetileg egyébként a diszkrét energiaszintek, vagy a diszkrét energiamennyiségek azok, amik bejöttek, ugyanis voltak kutatók, akik azt vizsgálták, hogy milyen a spektruma egy sugárzó testnek bizonyos hőmérsékleteken.
és ott a spektrumnak a kis, meg a nagy frekvenciás részét azt jól le tudták írni, de valahogy úgy nem jött össze az egész, illetve ahogy az egyik elmélet szerint, ahogy mentek az egyre nagyobb frekvenciák felé,
Úgy egy bizonyos katasztrófa, egy végtelen összeg jelent meg. Ezt hívjuk ultrai bolyag katasztrófának, és itt igazából egy ember jelent meg, aki erre egy megoldást készít.
ajált, és ez teljesen matematikailag jött ki neki, ő volt Planck. És ő nagyon leegyszerűsítve annyit tudott mondani, hogy az energia, egy fotónak az energiája, az egy
bizonyos h, amit ő elnevezett h-nak, szóra frekvenciája. És később ezt a h-t neveztük el plankálandónak. Úgy nézett ki az egész dolog, hogy nyilván voltak mérési görbék, és ő ezt a h paramétert, ezt belőtte oda, hogy az ő elmélete megfeleljen ennek a görbének. És ez a h paraméter, ez...
egy darab szám lett, ami aztán több helyen is megmutatkozott később, illetve ennek a másik változata, a vonás a h per kettőpi. És ez volt az egyik ilyen mérföldkő, mondhatnánk így,
És a másik, amit meg, tehát ez kapcsolódik az energiakvantáltsághoz, tehát az energia az ilyen kvantumokban képzelhető el, kis csomagokban, és a fény is, tehát itt bejön ugye a fénynek a kettős természete, hogy akkor a fény az nem csak egy elektromágneses hullámként lehet elképzelni, hanem bizony fotonokként is, mint picike energiacsomagok, mondjuk így.
és a másik pedig Schrödingernek a hullámegyellete volt. És ilyenkor az ember megkérdezi, hogy jó, de mi hullámzik egyetlen? Miért hívjuk hullámegyelletnek? Honnan jön ez az egész? És ami hullámzik, a...
hullámfüggvényben az a valószínűségi amplitúdó. Tehát minden egyes ilyen részecskére, mondjuk beszéljünk most egy elektronról, lehet fölírni egy térben értelmezett hullámfüggvényt. Ez annyit tesz, hogy
hogy neked a térben vannak valószínűségi amplitudóid, amik lehetnek valós számok vagy komplex számok is, teljesen mindegy. Amit így fel lehet belőle fogni, meg ami talán egy ilyen jól elképzelhető kép, az az, hogy ha ezt a hullámfüggvénynek az abszolút érték négyzetét kiszámolom egy picike térrészben,
akkor az meg fogja nekem adni az elektronnak abban a térrészben való megtalálási valószínűségét. Hogyha ilyen matematikailag teljesen korrekt akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a térrészre kiintegrált hullámfüggvény abszolút érték négyzete az, ami megadja ezt a megtalálási valószínűséget. A kvantummechanikában nem azt mondod, hogy itt van egy részecském, és A-ból B-be tart, és meg tudom mondani a sebességét, meg...
gyorsulását meg ilyeneket, hanem egy eloszlást tudok mondani. Meg tudom mondani, hogy mekkora valószínűséggel lehet megtalálni a térben valahol. És ezt azért nagyon nehéz felfogni, hogy most akkor itt mégis mi történik. Ezzel egyetértek. Aha. Ugye itt arról szoktunk beszélgetni, hogy...
Ott ezek az alkotóelemek valahogyan más dinamikával működnek. Hát, hogyha most így a legón elmaradunk, alapvetően ott is ugyanúgy picike alkotóelemekből épülnek fel, csak nincsen meg az, hogy meg tudod mondani, hogy pontosan hol vannak. De hogy tudsz építeni valamit?
De ettől függetlenül, hogyha elgondolod, hogy most egy atommagban vannak neutronok, protonok, azok nehezebbek egy kicsit, nem annyira dinamikusabbak, de hogy ők is kvantumos jelleggel bírnak, de ettől függetlenül összetudnak kapcsolódni különböző atommagokká. Ugyanúgy az elektronnak is, tehát hogyha most azt mondom, hogy van egy atomom, ami...
vagy egy atommagom, ami körül nyilván elhelyezkednek az elektronok, vagy azaz egy darab elektron, akkor egy bizonyos tér, vagy egy bizonyos távolság után már elhanyagolható lesz a megtalálási valószínűség, vagy teljesen nulla. Tehát, hogy most nem lehet azt mondani, hogy mondjuk ebben az asztalban itt az összes elektron az...
Valahol az egész univerzumban helyezkedik el, nyilván le lehetne ezt most így írni, de teljesen fölösleges lenne, mert valamennyire azért ezek lokalizáltak, csak nem lehet azt mondani, hogy teljesen pontosan ott van. Tehát a matematikai koordináta az, hogy most egy pont, az nem teljesül az ő esetükben. És azt lehet egyébként tudni, hogy van egy ilyen
Ilyen éles határvonal nincsen szerintem, tehát hogy, és ezt pont a 25-ös fizikai Nobel-díj szerintem mutatja is, ott abban az volt, hogy fogtak egy picit áramköri elemet,
amiben kettő szupravezető réteg között elhelyezkedett egy szigetelő réteg. Na, most az egésznek a lényege most a mi szempontunkból csak annyi, hogy ott makroszkópikus mérecskálán, azt hiszem, ilyen egy négyzetcentiméteren figyeltek meg kvantumos alagúteffektust. Mindjárt rátérünk, hogy mi ez, illetve energiakvanteltságot. Tehát
ott tényleg ez a makroszkópikus jelleg volt, ez ami már érvényesült, de ehhez kellett nekik egy nagyon hideg környezet. Tehát sok mindennek kell jól együtt állnia, hogy akkor ez a kvantumosság megmaradjon, illetve a biológiában is