Polyánki Balázs

És mondjuk ahhoz nem tudod, hogy milyen eszközöket használj, akkor hogyha mondjuk edukációs közegbe hozom azt, hogy hogyan tudod megismerni ezeket, hogy milyen erőforrásaid vannak, hogyan tudod ezt megteremteni, illetve hogyan tudod magad állandóan motivált szinten tartani ehhez. Tehát ez már egy 5-6 éves gyerekkel tudsz beszélgetni arról, hogy na és mit szeretnél, és az a bicikli az milyen színű kell, hogy legyen. Tehát igazából ő is azt csinálja, hogy relaxálj.

elképzeli, és utána oda jön, mosolyogva, és elmondja neked, hogy ő erre vágyik leginkább. Tehát amikor tudósokkal beszélgetek, nagyon gyakran ezt látom az ő szemükbe is, hogy a következő kutatásom az most az lenne, hogy, és egy kisgyereket látok benne, mert megvan benne ugyanaz a kíváncsiság. Nagyon nem tudja, hogy szignifikáns lesz, vagy nem lesz szignifikáns, nem is az érdekli. Tehát az érdekli, hogy benne van, kutatja, és a kérdéseire választ kap, és közelebb, és közelebb, és még közelebb kerül ahhoz a

Nagyon jól összefoglaltad. Van egy szava, ez a self-extraction, amit, hogyha le akarunk fordítani, nagyjából önkivonás. Tehát, hogy mindazokat az általános pszichológiában észleléssel kapcsolatban használják a top-down és a bottom-up folyamatokat. Top-down az azt jelenti, hogyha mondjuk én észlelem itt a dolgokat, akkor az én emlékezetemből nagyon sok dolgot hozok. Aha, egy sapka, szemüveg,

ez egy férfi, európai. Tehát összerakom az emlékezeteim alapján, hogy néhány alapinformációból megkonstruálom, úgymond, amit észlelek. És mit akartam mondani ezzel kapcsolatban? Top-down és a bottom-up. Igen, és ebben a self-extraction-ben pont ez a lényeg, hogy amennyire csak lehet egy ilyen ellazult helyzetben, hogy függetlenítsen magam ezektől a folyamatoktól. Tehát, hogy ne az emlékezetem

alapján próbálja megítélni, hogy szerintem mit próbál a másik szemér küldeni nekem, vagy mi történik azon a távoli helyen, hanem azokra az ingerekre hangolódjak rá, amennyire lehet, ami bottom-up, tehát alulról felfelé épülő folyamat, ezt így nevezik, tehát hogy kívülről jön, és azokat próbáljam megdetektálni, ami igazából

Egy intuíció, ahogy te mondtad korábban, nagyon helyesen egyébként, és ezt legújabban már nem is parapsziológiának nevezik, hanem noetikus tudománynak. Ez a noetikus, ez is szintén görög szó. Tehát amikor tudom, hogy valamit tudok, nagyon mély meggyőződéssel tudom, hogy ezt tudom, biztos vagyok benne, de fogalmam sincs, nem tudom neked megmondani, hogy honnan tudom mindezt. Mindez, amit most hallottam tőletek, azt jutott eszembe, hogy én...

levetköző, tehát levetköző. Amiben folyásol, igen, vagy torzítja azokat az észleleteket, igen, ezeket kontrollált körülmények között tudod tartani. Tehát amit fontos még hozzátennem, hogy ezek mind keretben történnek. Tehát amikor említettem a példát, hogy mondjuk mi itt vagyunk és relaxálunk, te pedig ott vagy valahol ezt outbounding remote viewing-nak nevezik egyébként,

Amikor Pesten valahol nézelődsz, próbálod küldeni az érzékszerveid által felvett ingereket Gergő számára, Gergő pedig ebben az ellazult állapotban próbál nem Budapestre gondolni, hanem arra, hogy vajon te mit küldhetsz. Ennyire le tudom egyszerűsíteni. Akartam még valamit mondani ezzel kapcsolatban, de most elfelejtettem, úgyhogy menjünk tovább.

Említettem korábban a Duke Egyetemet, J.B. Rhine, tehát ott kezdték el ezeket kutatni, és őt szintén megkereste egy Leary nevű pszichológus, visszautazva az időbe, és ő nagyon konzervatív kutató volt, és két olyan kísérletbe belement, ahol használtak különféle szereket, most konkrétan nem tudom felidézni, hogy mit,

De volt befolyása, ezt is leírták, de utána visszalépett kettőt a kutató, és azt mondta, hogy ez most nem tartozik szűkenebb a három területbe, ezért ezt figyelmen kívül hagyjuk, és a paradigmán kívül kutatjuk. És persze a kutatás ment tovább, és nem árt meg azóta. Foglalkoznak ezzel. Mindenképpen izgalmas. Tehát nem tudok legutóbbi eredményekről beszámolni a téren, mert hatalmas nagy a terület.

de igazad van abban, hogy igen, foglalkoznak vele, és megnézik azt is, hogy mondjuk különféle diagnózisokban, pszichiátriai betegségekben ez hogyan tud konstruktívan hozzájárulni ahhoz, hogy a beteg úgymond gyógyuljon, konstruktívabb életet éljen. Én úgy tudom egyébként, hogy amikor a tudat

Menjünk tovább a következő lépésre. Tapasztalatom nincs ebben, tehát nem tudok hozzászólni, viszont a könyvből még egy dolog, ez a, ő így nevezi, hogy interpretive overlay, amit megint csak nem tudok így hirtelen lefordítani, tehát amikor úgymond úgy,

veszem az információt, hogy ez megint csak az én emlékeimből származik, tehát azzal töltöm fel, és úgymond becsapom magam azzal, hogy nem a személy által küldött információt veszem, hanem az én saját világ nézetem szerint próbálom értelmezni azt, ami történik. Van-e olyan, hogy valakiről az állítjuk, hogy na, ő aztán sokkal, de sokkal hatékonyabban volt képes detektálni ezeket a jeleket?

Igen, itt is visszautatok a kutatásról, itt van a statisztikára, tehát itt is látjuk azt, hogy olyan, mint a zene vagy a sport, tehát hogy valamennyiünk valamennyire jó ezekben, de vannak olyan, az a pici pár százalék, aki úgymond vereszületetten nagyon jól csinálja ezeket a dolgokat.

Visszatérve a Stargate programra, ott is volt egy szereplő, például Ingo Svan-nak nevezik, szintén híres név a távollátásban, és ő úgymond kutatási vezetővé vált, mert róla kiderült, hogy hihetetlen jó ebben. Tehát így bekerült.

És ő lett úgymond pár hónapon belül az, aki már javaslatokat tett, azt mondta, hogy mi lenne, ha másképp csinálnánk. Nekem az az élményem, az a tapasztalatom, én így észlelem a dolgokat, csináljunk koordinátákat a helyet, hogy mondjuk elküldenénk téged mondjuk a belvárosba, használjunk térképet.

Tehát, hogy van, van ennek az a nagyon mélysége, és van az is, amit korábban beszéltünk, az a piac, hogy na, gyertek hozzánk, és hogyha nekem sokat fizetsz, akkor majd én tutira megmondom neked, hogy mi fog történni. Van például ez a precogníció, ugye látom a jövőt, ez a jövőbelátó képesség, hogy nagyon sok üzlettel találkoztam már, akik mondjuk főleg Amerikában,

arra építenek, hogy te hozod a vállalkozásodat, és azt mondod, hogy hú, hát most nagyon szarban vagyunk, szeretnék tudni, hogy mi legyen, mert akkor úgy fektetsz be, vagy abba hagyod, vagy mész tovább. És elmennek úgymond egy ilyen remote viewerhez, tehát nem így hívják, hogy jós vagy, hasonló, ennek megvan a szakmai neve.

És ott azt mondják, hogy akkor most végigmegyjük egy ilyen protokollon, és akkor utána javaslatot tesznek neked arra, hogy ők ezt látják, ahogy te is mondtad, hogy nem ezt látjuk, hanem ilyen probabilisztikus módon, nagy valószínűség szerint a jövőben ez fog történni. És a döntésre a felelősség az a tiéd lesz természetesen. De pénz kell hozzá. Nagyon sok ilyen van. Ez az én szememben. Nézd, most attól még, hogy egyrészt

minden szakmában vannak kuruzslók. Értem, persze. Másrészt pedig, bazdmeg. De ezt akarom magyarázni, hogy a szkeptist az emberekben növeli az ilyesvére hozzáállása. Hát az világos, igen. És hogy ez kell is legyen, egy egészséges szkepticizmus, és erre említettem azt a gatekeeper function, tehát ez a kapuőri funkció, hogyha igen, megvan a keretrendszere, megvan a mozertana, az a paradigma, ami szerint ezt vizsgáljuk,