Pázmándi Gergely

képtelenítesz mindenkit a hazugságra, hanem ha megnyomom, akkor hirtelen 8 egész, nem tudom, 6 milliárd embernek lenne egy ilyen, kigyulladna egy lámpa a fejében, és egyik például a másikra kurva jogkritikai gondolkodó lenne mindenki, akkor szerinted megnövekedne a civilizáció esélye?

Hát, ez attól függ. Most hogy mondod szépen azt például, hogy kurva pecér? Mert hogy érted, egy csomó ember van, akinek ez az egyik legfőbb ismertető érve, és ott fekszik a koposúba, nem lehet ezt mondani, de ez ilyen szociális hagyomány, vagy nem tudom, ilyen szociális nyomás, vagy elvárás, hogy full őszinte lennél időnként, ezt ki kéne mondani a halott fölött? Fura lenne, én is meglepődnék, ha ezt hallnám, de aztán meg így, jó, hát...

De akkor végülis megválaszoltad az egy órában ezt a föltett kérdésedet, hogy ez az oka, hogy miért nem lehet baladéktalanul, vagy mégis tényleg. Hát jó, de végülis akkor azt is elmondhatod ehelyett, hogy nem kell hazudnod, de elmondod, hogy tök jó volt, amikor nem tudom, lecsót főzött nekem és együtt megettük. Ezt is lehet akkor mondani, hogy kifejezetten miért kell valótland állítani egy temetéssel, azt nem tudom.

biztos nem csináltam volna végig, hogy annyira nem szerettem volna. Hát köszönjük szépen, hogy itt voltál és beszélgettél velünk. Én köszönöm a meghívást. Gergelyen, mi van még hátra? Hát szerintem, ha nekem egy tanulságot kéne levonnom ebből a beszélgetésből, az az, hogy ha komoly terveink vannak a jövőt,

övőre nézvést, akkor valahogy próbáljunk már meg magunkat kicsit gatyába rázni kritikai gondolkodás szinten, meg hogy tényleg ne csinálhassanak velünk bármit, amit csak akarnak, már csak így szellemi szinten sem. Úgyhogy én ezt szeretném üzenni innen. Én meg azt, hogy iratkozhatok fel. Én meg azt, hogy járjatok önismeretbe. Mert az önreflexió és a kritikai gondolkodás mellett még az önismeret

ami így szinte kézzel-kézzel bejárnak. Nektek köszönjük szépen, hogy meghallgattatok, megnéztetek minket. Hát gondolkozzatok kritikusan, legyen önreflex jó, és gyakoroljátok az önismeretet, aztán pedig vigyázzatok egymásra, és szeressétek egymást. Szevasztok!

Sziasztok, kedveskéink! Szervusztok, drága emberek! Gergő, miről lesz ma szó? Hát, figyeljetek, bizonyára már feltűnt, mert volt erre már néha példa, hogy mi kurvára szeretjük a fizikát, és nagyon szeretjük ugye a tudományokat úgy általában, de azt hiszem, hogy én kijelentetem azt, hogy így statisztikailag a tudósok közül, akik voltak nálunk,

Minden esetre örömhírem van számatokra, ugyanis ma minden bizony egy olyan beszélgetésben lesz részetek rajtunk keresztül, ami hát, hogy is mondjam, egy igazi tudománykommunikációs beszélgetés lesz, ugyanis Pap Eszter a vendégünk. Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. Én köszönöm a meghívást. Elveszi. És akkor ezzel a lehetőettel szeretnék is gratulálni ahhoz a két kis betűhöz meg egy írás elhez, ami a neved elé került most februárban, mert hogy most már doktor vagy.

Figyelj csak, szerintünk állati fontos az, hogy az emberek valamelyest még laikusként is egy kicsit így beleártsák az orrukat a tudományba, hiszen az olyan aspektusokat keresztül tudja megbelegíteni az életet, ahogy más dolgok így kevésbé. Neked mi volt az, ami olyan fiatalon egyszerűen ezt az óriási gravitációt biztosította, ami a tudomány felé vitt téged, és aztán egy

éles, most ez egy olyan kérdés, ami szerintem lehet, hogy érdekes lehet, tehát hogy van-e egy olyan határvonal, ami pontosan, ami alatt beszélhetünk kvantumvilágról, illetve ami fölött meg már nem, arról kell beszélnünk.

Ezért a karidon a holdra építenék vantó számítógépet, valahol az űrbe, nem, hogy rohadt hideg legyen. Hát hideg legyen meg, hogy ugye ott

és azt még el tudnád mondani, lehet, hogy ezt még nem beszéltük meg ebben az asztalnál, hogy milyen fészkes fenyét jelent az, hogy ugye akkor van tárcság maga. De arra gondolok, hogy az elektronok, ahogy a pályájukat, tehát hogy a magasabb pályára tudnak kerülni, az nem úgy van, hogy átfojik, mint a víz, hanem eddig itt van, és aztán a következő pillanatban meg a következő szintű pályában. Ja, értem.

Apropó, mielőtt most már tényleg, talán már csorog a nyálad, és rátérhetünk a kvantumbiológiára, de tudnál mondani mondjuk három példát a hétköznapi életből, tehát ami mindannyiunkat érint, amiben szerves része van a kvantummechanikának? Hát a telefontöltés.

Mivel most már lassan éjfél van. Nem. Nem, de ugye kicsit már kicsúsztunk az időből. Én akkor felteszem Eszternek a Jolly Joker kérdésünket, amire ma még nem nagyon közelítettünk errefele. Téged az életedben mi tud úgy igazán őszintén boldoggá tenni?

Hát most mit tudok neki mondani, meg nem tudom. De aztán végül, hát elég sok tapasztalatot összegyűjt az ember az egyetemen, úgyhogy kiderül mindig, hogy vannak jó tippek. Hát nagyon szépen köszönjük, hogy elfáradtál hozzánk. És kilépőnek azért Léci, mondd el még egyszer, hogy az LTTTKS Science Podcast-et hol lehet elérni?

Yes! Még mindig fogni kell, nem? Igen, este a fizikai egyében, hát ugye igen, ilyenkor talán a vendégeinknek valami is könnyebb, mint nekünk, bár mi kérdezünk, de hát a mi kis agyacskánkat ez azért igénybe veszi. Ráadásul ez egy fan fact, de hát nem az első több órás podcastunk ma, úgyhogy

Minden segít podcast, még jó időig fönnmaradjon. Nagyon kell nekünk a támogatás, hogyha más nem, akkor feliratkozással, kommenttel, algoritmus pörgetéssel, mindennel, mert másfőben megdöglünk. Egyébként meg felhívom arra a figyelmet, hogy ha szeretitek a fizikát, gondolom részben most ezért néztétek meg ezt az epizódot, akkor látogassatok el a Patreon csatornánkra, hiszen nemrég jelent meg Kis Tóth Ágnessel és Szegedi Marcival egy tök jó mentálfröccs adás, ami csak ott érhető el.

a Galaxis csoportban, úgyhogy lehet nézni, nagyon jó kis beszélgetés, de ami mindig a legfontosabb az, hogy vigyázzatok egymásra, és szeressétek egymást. Viszlát legközelebb! Sziasztok!

És nem félsz attól, hogy ez a beszélgetés olyan kommenteket fog hozni itt a podcastunk alatt, hogy hát ez a duci lány, vagy dagatlány mit pofázik nekünk? Hogy mit képzel ez magáról? Félek, de nem érdekel.

Sziasztok, ez itt a Mindenségű Podcast. Boneszére. Az van, hogy nem olyan szoktunk így kezdeni adást, hogy kicsit betekintést engedünk a kulisszák mögé, meg hogy egyáltalán hogyan szoktuk kiválasztani a témákat, bendégeinket, de most elengedhetetlennek gondolom, mert hogy általában az esetek túlnyomó többségében mi Gergővel nagyon sok esetben, vagy általában, egy véleményen vagyunk,