Szilágyi Tamás

Mert itt Budapesten már itt vagy, podcast, ismersz egy rahedli embert, eljönnek hozzád, lepacsiznak veled, kocintanak veled, ott csak egy bevándorló vagy, ismét. És lehet, hogy orvos, vagy lehet, hogy jogász, vagy lehet, hogy burkoló, de egy bevándorló. És nagyon sokkal, tehát, hogy...

az esetek egy részében sokkal nehezebben fogsz tudni te kitejesedni. Lehet, hogy orvosként ez pont nem így van, mert orvosként vagy kutatóként nagyobb lehetőséged van ott, de podcasterként tuti, hogy nem, mert hogy jobban beszélsz magyarul, mint németül, feltételezem, ugye? És akkor a harmadik, és itt várik az egész borzasztóan nehézé, az úgynevezett hasznos élet, ami pedig az a fajta boldogság forrásunk,

amikor van ez a transzcendencia, hogy te áttépsz magadon, és a te környezeted, ahol te élsz, te azt teszed jobbá. Tehát, hogy te egy hasznos tagja vagy a társadalomnak. És ezt, hogyha te külföldre költözöl, és sokkal kisebb szociális hálód van, sokkal kevesebb embert ismersz, és mérhetetlenül rövidebb ideig ér el a kezed, akkor te nagyon nehezen tudod Berlint egy frankóbb helyét enni.

úgy, hogy Budapestet meg egy frankobb helyé teszed, mert van benne egy podcasted, ami mondjuk ötezer embernek havonta négyszer, másfél órára boldogabbá teszi az életét. És így ne becsüld alá azt, hogy ez neked mekkora boldogságot ad, mert ez egy picit olyanná kezd válni, ugye, mint a levegő.

hogy azt hiszed, hogy ez úgy mindig van, de hogy nincs mindig. Ez is egy olyan dolog, amit ott a Himaláján meg tudsz tapasztalni, hogy ó, milyen jó, amikor egyszer elég levegőt venni, és megkapom belőle az oxigént. És én mindig ezt vettem észre, hogy egy idő után a kultúra lesz az, ami hazahív. Az, hogy elmész

egy Pintér Béra darabra, vagy elmész egy koncertre. Ákosra. Hát egy Ákos koncertre elmész bármelyikre a kettő közül, ugye?

amelyik szimpatikus. De hogy tényleg az, hogy itt tudsz viccelni. Itt tudsz viccelni az emberekkel. Mert hogy ez egy olyan poén, mind a kettő, amit azok értenek, akik ott laknak. És ezt nem tudod eltolni ott. Érted? Ez már szerintem az identitást valahogy így már kezdjük érinteni, nem? Mi az identitás?

Hát ugye, hogyha egóról beszélünk,

Az például egy és ugyanaz? Tehát az identitás meg az ego? Az ego az egy könnyebben meghatározható dolog. Az identitás esetében ott inkább arról beszélünk, hogy neked az élet különböző szegmenseiben van egyfajta temperamentumod, vagy preferencia hálózatod. És akkor neked van mondjuk egy politikai identitásod, van egy gender identitásod,

vagy van egy kulturális identitásod. Tehát, hogy mi az, ami számodra fontos, mik a te preferenciáid, és te milyennek látod a világot. Mindegyik ilyen dolog olyan, mint mondjuk a te ízlelő bimbóid. Ilyen a morális identitásod. De hogy minden ilyen. Hogy alapvetően te érzel egy élményt valamilyennek.

Tehát, hogy ez nem véletlen, hogy van, akinek tetszik a spenót, meg van, akinek nem tetszik a spenót. Lehet, hogy másképpen érezzük a spenótot. Ti sosem gondolkodtatok még el ezzel, hogy mi van, ha neked a kék az olyan, mint nekem az őd. Csak ott sose fogom megtudni, ugye? Biztos, hogy így van, mert amikor itt volt például a Dragomán Gyuri, ő azt mondta, hogy neki a

Mindent jobbá tesz egy pici kori ender. Szóval másképp érezzük a dolgokat. Tehát például egy szexuális identitásnál, vagy gender identitásnál az, hogy benned egy másik embernek a külleme, vagy kisugázása milyen érzéseket vált ki, ennek az identitásnak lesz a függvénye, érted? Tehát, hogy van szexuális töltete, jól érzed magad, rosszul érzed magad, taszít, vonz, stb.,

ez a te identitásodon fog múlni. És ugyanígy mondjuk a morális identitás. Légy olyan kedves kifejteni, hogy az mit akar.

Nekem egy nagyon szuper felfedezés volt, amikor rátaláltam a morálpszichológiára. Tehát, hogy létezik ilyen irányzat, hogy valaki morálpszichológus. És ebben a morálpszichológiában az egyik legismertebb forma, az a Jonathan Haidt. És neki a könyve, amit nekem nagyon tetszett, azt úgy hívják, hogy The Righteous Mind, és ennek szerintem nincsen magyar verziója, de hogy valami olyasmi, hogy a

a morális elme, vagy hogy az igazság, az erényes elme, igen. És ez legfőképpen azt a kérdés taglalja, hogy mi miért vitatkozunk folyamatosan politikáról, meg vallásokról egymással. És ő azt mondja, és ő kidolgoztak erre egy tézist, hogy van

a moral foundations theory, ami az erkölcsi alapok elmélete, és hogy van hat ilyen erkölcsi alap, amit mi mind különbözőképpen érzékelünk. Tehát nekünk van egy preferenciánk,

az alapján, hogy melyik morális identitás. Mondjuk az első ilyen az a gondoskodás ártalom, a Care Harm Foundation, ami arról szól, hogy téged mennyire triggerel az, hogyha valaki segítségre szorul.

Neked ez fontos-e? Hajlandó vagy-e mást az életedből feláldozni, azért, hogy te tudj segíteni? Ez például egy liberális értéknek számít, de egy konzervatív beállítódású ember számára is fontos, csak ő neki más fontosabb. A liberális beállítódás, ez az ég legfontosabb, meg az úgynevezett

igazságosság. A második ilyen morális alap. Ez az, hogy egyenlően vannak-e szétoztva a dolgok. Mindenki megkapja-e, ami jár neki. És ugye téged triggerelnek az ilyen igazságtalanságok, meg egyenlőtlenségek. Engem kibaszottul. Akkor ugye alapvetően neked ez a morális alapod magasabban van. Szintén egy alapvetően liberális értékről beszélünk, de a konzervatív elképzelésben is

ez egy fontos dolog. És én mondjam, ez összesen. Hát nem, csak hogy amennyit tudsz, tehát ugye hat van, és hogy ezek ráadásul skálák. De hogy például, ami mondjuk konzervatívabb értéknek számít, az például a szentség-erkörcstelenség. Az egyik ilyen foundation. Ami az, hogy mennyire tradicionális vagy tiszta valami. És