Varga Tóth Róbert
👤 SpeakerVoice Profile Active
This person's voice can be automatically recognized across podcast episodes using AI voice matching.
Appearances Over Time
Podcast Appearances
Viszont ahhoz, hogy elmélyedjünk, én szeretnék tőled egy keresztkérdést intézni mindenek előtt. Nagyon fontos változás volt az ember fejlődése során az, amikor a vadászol gyűjtögető életmódról az emberiség átállt a mezőgazdaságra. És vannak olyan feltételezések, amelyek azt mondják, hogy gyakorlatilag ennek az oka, hiszen ez egy nagyon
nehéz időszak volt az emberiség történetében. Azt gondoljuk, hogy elvetették a magukat, nőtt a gabona, és akkor minden rendben volt, tök könnyen történt az átállás, csak tudtunk, meg amit a történelmi kutatások mutatnak, az azt jelenti, hogy ez nagyon-nagyon nehéz időszakot ölelt át ez az átállás. És hogy miért kellett ezt az erőfeszítést az embernek megtennie,
amikor ilyen problémákkal szembesült, és vannak, akik azt mondják, hogy ennek az volt az oka, hogy az erjesztett tiltatalok és a sör. Mit gondolsz arról, hogy valóban volt-e egy olyan cél, ami miatt az emberiség hajlandó volt ilyen komoly erőfeszítéséket megtenni? Hát szerintem nem ez volt az egyetlen oka, de az biztos, hogy ez egy utalomforrás. Persze az alkohol, ez nyilvánvalóan így van, és hát arról vannak adatok tényleg, hogy a letelepült életmóddal ez is
azok elképzelhető, hogy pontosan ezt a gyors variást hordozzák genetikailag. Szóval, hogy ez egy természetes dolog. És én igazából azt is gondoltam, meg gondoltuk a Gergővel, hogy ezzel az alkoholos témával nyitjuk a mai beszélgetést, mert hogy
Az alkoholfogyasztás is egy olyan problematika, ami a gyógyszerhasználat, a droghasználat és mi egymás, tehát olyan szimptomák, amik a nyugati civilizációban manapság elég erőteljesen jelentkeznek, és ez egyfajta szimptomája annak, hogy mi rosszul érezzük magunkat. Az Elhangolódás szímű könyvedben
Arra teszel kísérletet, hogy evolúciós létékben vizsgálva az ember fejlődését, válaszokat keres arra, hogy miért van az, hogy ma így érezzük magunkat. Összetudnád-e foglalni, hogy mi az oka annak, hogy te egyáltalán észlelted, hogy itt egy ilyen elhangolódás van?
történetiségét, akkor szerintem nagyon sokan mondjuk visszamenne Krisztusig, vagy az ókorig, de
Ugye itt arról van szó, hogy az ember voltaképpen a fejlődés történetének 99%-át ilyen vadászógyűjtegető életformában élte, és a városi javasodás az pedig az utolsó 1-2%-ra tehető. Hogy itt irtózatosan nagy lépték az a változás, pláne a 20-21. században, ami bekövetkezik. Hogyan éltünk annól? Mi az a különbség, ami teljességgel más? Tehát hogyan éltek akkor és hogyan élünk ma?
Én azt szoktam mondani, hogy én most gyakorlatilag egyedül élek. Egy háztartást egyedül tartok fönn, viszont mivel nekem nagyon kiterjedt, széles a családi ismerettségem, ezért nekem valahogyan egy írtózatos, erős, megtartó és ilyen biztonságot adó érzet az, hogy nekem a másod unokatesvéreimmel, a harmad unokatesvéreimmel
szoros kötelékem van. Minden évben egyszer összegyűlünk pünköskör, van úgy, hogy 50-60-an vagyunk, és nagyon jól eső az az érzés. Gyakorlatilag az identitásomnak a része az, hogy én ebben a nagycsaládban létezem. Mivel el szoktam gondolkodni azon, hogy abban az esetben, hogyha ez a család nem lenne mögöttem, és úgy élnék egymagam, akkor egészen más lenne mondjuk a magányról alkotott véleményem. Ez szerintem, ez egyfajta
ilyen evolúciós örökség, hogy érzem azt, hogy én nekem van egy szoros szociális háló, ami körülvesz, és manapság nagyon sok olyan embert ismerek, aki egészen máshogy éli meg a magányt, illetve nincsen ilyen kiterjedt szociális háló mögötte. Ez például,
Jelentheti-e azt, hogy azok az emberek, akik magányosnak érzik magukat, egyedül érzik magukat, hogy pontosan ez az, ami hiányzik, tehát mi gyakorlatilag arra vagyunk kódolva, hogy ilyen szoros kötelékeket létesítsünk. Sajnos a nyugati civilizációban ember meg ilyen atomizált társadalomban él, és nem így van.
Tehát óriási nagy különbség, és valóban itt a magányosság, a magány az rendkívül sokat tesz ahhoz, hogy az ember mentálisan is hogyan vészelje át ezt. Sőt, írott, hogy ugye a modern pszichológiában megfigyelhető, hogy egyre inkább fókuszálunk arra, hogy mennyire fontos az anyagyermek kötelék. És hogy akkor, hogyha az anya nem látja el az érzelmi szükségletét a gyereknek, akkor itt különféle kötődési problémák, nyilatok léphetnek fel.
hogy akkor, amikor egy nőnek megmutatnak négy-öt férfit, akkor azoknak a referenciákon alapul a döntési mechanizmusa, hogy mennyire intelligenc, szimpatikus, mit tudom én, de akkor, amikor nagyon nagy széles skálált
kínálnak neki, akkor először elkezd szelektálni, hogy mit tudom én, tetszik-e a hajszíne, a szemszíne, nem tudom. És nem az igazi olyan értékek lesznek a döntőek a választási mechanizmusban, ami az ő
De akkor rosszabb döntést is hozol, nem? Hogyha stressz alatt állsz, és úgy kényszerülsz. Talán igen, ez a vizsgálat éppen erre nem terjed ki, de könnyen elképzelem, hogy igen. De Tamás, most mondd meg őszintén, hogy mi a jobb az, amikor kommunizmus van, és bemegyek a boltba, és az égvilágon semmi nincs a polcokon, csak háromféle csokoládé, vagy bemegyek a Lidl-be, és ezerféle cucc közül választhatok.
Mindeközben azon tűnődöm, hogy egy olyan példát hozzunk, amikor egy egyetemista otthon ül, és tiszta stressz, hogy holnap vizsgálnia kell, és órákon keresztül csak ül.
Csakhogy itt eszembe jut az, amit írsz, hogy mennyire azt gondoljuk, hogy a kényelem az nekünk jó, és közben meg nem jó, és ilyen esetben stressz szint esetén érdemes elmenni futni, tehát hogy a mozgás az mennyiben járul hozzá, hogy akkor a stresszünket az ily módon próbáljuk megkezelni. Ez nagyon jó, abszolút így van. Tehát mind a stressz, mind a depressző ellen egy rendkívül jó megoldás a mozgás, a fizikai aktivitás.
ami még egyszer mondom nem azért alakult ki, hogy bennünket arra noszogasson, hogy sportoljunk, hanem az ősi időkben alakult ki, hogy a vadászta arra késztesse, hogy még tovább, még tovább, még tovább, ameddig csak le, amíg össze nem rogysz addig, amit csinálod. Itt volt nálunk, csak az a Gergőnek szeretném a figyelmébe ajánlani, hogyha egyetek nem láttad volna, vagy elfejtetted volna, volt itt nálunk dr. Horváth András Attila, demencia kutató, és azt mondta, hogy a demenciának a megelőzésében az egyik legfőbb faktor a mozgás.
Akkor itt hagyhazzam szóba azt, hogy ugye megint csak szerintem egy ilyen tévképzete az az, hogy az ilyen vadász vagy gyűjtögetők átlag életkora az lényegesen alacsonyabb, mint a mai nyugati civilizációkban élő emberé. Mi az igazság ez ügyben?