Pázmándi Gergely

már-már túl... Nyugodtan. Igen, de még hogy érkeztem, amikor túl intím, vagy nem tudom milyenképp. Tehát, hogy az édesanyáddal, azt mondtad, hogy az édesapád elvesztése, oké, de hogy az édesanyád nem volt támasz, vagy hogy ilyenkor nem tudtál bárkivel lelkileg mély kapcsolatot ápolni, és tehát az nagyon fontos minden egyes embernek, hogy legyen egy

egy olyan szociális hálója, vagy egy olyan érzelmi megtartása egyedül voltál?

az akkor hallgat soká. Néha, amikor alszik, akkor is feltámad benne ez az érzés. Egyébként nagyon fontos dolgot adtál. Szerintem is. Fontos kérdés. Így van. Milyen érzetekre kell ráadálnom?

Meg neked is kurvára igazod van. Köszi! Úristen! Én azt szeretném kérni, hogy menjünk vissza oda, hogy új országban vagy.

kiléptél abból a kapcsolatodból, tehát egyre inkább érzed azt, hogy neked valamit tenned kell az evési problémáiddal, a túlsúlyoddal, és ezért próbálsz minden több megoldást és segítséget kérni. Pontosan, pontosan ez történik. És akkor mész egyik helyre a másikra. Igen, megyek egyik helyre a másikra, és

Jó, csak ne szaladjunk ennyire előre, hanem próbáld meg nekem elmagyarázni, hogy mi történik a lelkedben, a testeddel, az életeddel, mert szerintem ez így ebben a hármasban és ebben a kontextusban értelmezhető igazán. Igen, ilyenkor az történik, hogy folyamatosan csalódok magamban, és mindig azt hiszem... Akkor tudtottunk, bocsánat, csak mert az előbb akartam vele.

Tényleg. És mi lehet az? Nincs. Jó, akkor azt gondolják. Figyelj, Isten igazából ez kicsit olyan, mint amikor a Gergő azt mondja, hogy csak az akraterem múlik. Én meg sokszor azt gondolom, hogy ez érzelmeken múlik. Tehát az evés, az...

a belső gyermek koncepcióban. Ismeritek? Én olvastam egy német hölgynek a könyvét, az nem fog eszembe jutni. A belső gyermek gondolatiságát meg tudom mit jelent, hogy hogyan kell kezelni a szempontot. Nem feltétlenül csak arról van szó. Tehát akkor le kell mennünk egy-egy ilyen probléma esetében az egész kicsiny gyermeki ének köz. Igen.

a hipnózis állapotához, illetőleg, hogy olyan agyi hullámhosszra kerülsz rá, tehát teljes chill és teljes... Most arról a reinkarnációs udasztatásról beszélsz? Nemcsak. Hát például előtte mondtam neked, hogy én sokáig álltam, vagy tíz éven keresztül pszichológushoz, és ott is volt olyan, hogy lefegítem a pannagra. Ezt a kifejezést szeretem. Igen, hát ez klasszikus. És akkor ugye van egy ilyen duma,

Jó, hogy képzeld el ezt, meg azt. Hát először is az, hogy érezd át, hogy milyen, amikor a tested, a kezed hozzáér a hodzsívjákhoz, a léregzeted, hogy jár, és körülbelül vagy 3-4 perc alatt, és utána egy olyan ideg állapotba kerülsz, hogy nem is ideg állapotban, hanem egy agyi állapotban, hogy csak na.

És utána ezek jönnek, ugye az immaginációval is ilyesmi, hogy nekem például, hogy mit tudom én, életemben, amikor először ilyet csináltam, akkor el kellett képzelnem egy növényt. És én egy rózsát képzeltem el, ez kicsit úgy néz ki, mint amilyen a

a Depeche Mode 1990-es albuma, Violator című albumnak van egy rózsa, egy szár, két levél és egy rózsa. És ezt azért is képzeltem el, mert mi, amikor meghalt az anyám, egy ilyen, a Depeche Mode albumon is tök fekete, ugyanígy ráraktunk egy darab rózsát,

És én nem tudtam, hogy mit képzelek el, hanem képzeljem el egy rózsát, és ezt a rózsát elképzelni, és mi látható. És akkor oda képzeltem utána azt, amit egyébként itt szoktam látni, az anyámnak a sírját. És így építi föl az ember utána, hogy menjél tovább, mit látsz még, mi van mögötte, kivel találkozol, ki jön oda, mit tudom én, és akkor ezek a képek, ahogy így megjelennek az agyadban, ezek...

remélem megerősített, de hogy ez a tudattalamból hív elő dolgokat. És ezekből a tudattalamból származó információkból tud dolgozni a segítő. Így van. Ez pontosan így van. Nagyon durva sztori. És így jönnek ezek a képek előbb. Így van. És hurva érdekes, hogy általában amikor ilyen állapotba kerülsz, akkor

akkor egyáltalán nem vagy tudatában azzal, hogy mit, miért csinálsz. Tehát, hogy csak azt az egy képet. Tehát nekem volt olyan, hogy egy fát képzeljek el. És itt van a fa. És baszd meg, semmi nincsen. Tehát úgy, mint amikor a Matrixban, tudod, így a nasz semmiben utaznak, és egy darab ember vagy kettőt megjelenik. És akkor látsz egy ilyen képet, egy fát.

És akkor a fa az milyen? És te hol vagy? És akkor ülök a földön, neki támaszkodva a fejem, hát alsz. Mit csinálsz? Alszol. Hol vagy? És akkor nem tudom, így kezd ez a kép,

tevékenyen kellett tennie. Ő mindenbenne volt, pozitívan és negatívan is. Nyilván egy anya nem akar szándék, az anyáknak a túlnyomó többsége, vagy aki szeretett teljes anya, az nem akar a saját gyermekének rosszat. Sőt,

Nagyon kevés olyan van, aki szándékoltan akar. De indirekt módon, vagy nem is indirekt, hanem nem szándékolt módon nagyon sok negatív hatást kapunk otthonról, amiről effektíve nincsenek is tisztában a szülők, hogy mit okoznak. De most szerintem a gyerek oldalon is hasonló az, hogy nem vagy azzal tisztában, vagy nem tudom, hogy neked milyen viszonyod volt magadban a szüleiddel,

Ez egy csapatjáték, hogy ezek a traumák akkor fel tudnak torlódni, és nem veszünk róluk tudomást. De akkor gyakorlatilag az édesanyád azon túlmenő, hogy nem akart neked rosszat, mégis valamilyen szinten rosszat okozott, viszont amikor te ezzel szembesíted, akkor ő nem az, hogy elhárítja, visszadobja a labdát, hanem

Akkor bulizunk. Van testvéred? Van kettő, igen. És milyen testúja léteznek? Átlagos egyébként. Szóval ez nálam ment el nagyon. Te vagy a legkisebb? Nem, én a legnagyobb vagyok. Aha. Igen. És te például abból kifőleg, hogy a másik két testvérednek nem volt ilyen jelenlő problémája, következtetéseket mondtál előle. Szerinted hogy lehet, hogy a három közül a legidősebben történik ilyesvére?