Show notes
Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?
Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.
De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.
Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).
Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.
Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.
Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.
Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Sudár Balázs Wikipedia-oldala.
A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)
A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.
Könyv
A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):
A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1.
Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2.
Honfoglalók fegyverben – Magyar Őstörténet 3.
Honfoglalás és megtelepedés – Magyar őstörténet 4.
Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 5.
A honfoglalók műveltsége – Magyar őstörténet 6.
Komjáthy István: Mondák könyve
A zene Sudár Balázs életében
A Canlar együttes facebook-oldala
Krysztof Penderecki
Kobzos Kiss Tamás
Az epizódban elhangzó főbb földrajzi nevek, helyek, egységek
Etelköz
Levédia
Szubbotnyici-horizont
az eurázsiai sztyeppe-régió
Havasalföld
Ujgur kaganátus
Bizánci Birodalom
Frank birodalom
Az epizódban említett népek
besenyők
kabarok
kazárok
baskírok
avarok
oguzok
bolgárok
iráni népek
hunok – ebből általában félreértés van: többféle hun népet különböztetünk meg, pl. vita témája, milyen kapcsolat van az Attila népének tekintett, és Európába betörő „nyugati hunok” és a Kína történelmét is alakító „ázsiai hunok” között.
tatárok
Az epizódban előforduló személynevek, történelmi személyek
Bíborban született Konstantin
Koppány
Szent István
Kristó Gyula
Györffy György
Czinege Lajos
Egyéb fontos kifejezések
gyula
karha (harka)
vérszerződés
hétmagyar (hét magyar törzs)
tengrizmus
kürtgyarmat (mint valójában két törzs)
gyepű
finnugor nyelvrokonság
Korábbi, történelmi tárgyú epizódok
Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:
#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér
#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
Műsorjegyzetek
[0:05:59]
Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása.
0:11:20
Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői.
[0:13:19]
Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza.
[0:16:38]
Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták.
[0:21:43]
A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között.
[0:26:09]
Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása.
[0:27:40]
A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása.
[0:28:46]
A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt.
[0:29:33]
Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról?
[0:34:07]
A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem.
[0:37:02]
Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett?
[0:38:09]
Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom.
[0:40:36]
Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba.
[0:43:12]
A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik.
[0:45:35]
Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése.
[0:47:24]
A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen.
[0:50:45]
A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre.
[0:53:34]
Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor.
[0:57:16]
Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések.
[0:58:29]
Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal.
[1:00:31]
A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről?
[1:03:19]
A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben.
[1:07:48]
A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene.
[1:09:04]
A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek.
[1:12:12]
A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes.
[1:13:08]
Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül.
[1:15:43]
Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség.
[1:19:12]
A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how.
[1:20:30]
Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk.
[1:22:28]
A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa.
[1:24:38]
Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése?
[1:26:14]
Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija.
[1:28:40]
Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után.
[1:32:25]
Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma.
[1:36:39]
A nyelvemlékek hiányának problémája.
[1:37:26]
Az avarok.
[1:38:55]
A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata.
[1:43:22]
Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése.
[1:45:37]
Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek?
[1:46:48]
Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet?
[1:50:26]
A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó.
[1:54:09]
A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai.
[1:55:14]
A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése.
[1:59:55]
A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg.
[2:00:23]
A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza?
[2:02:52]
A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései.
[2:05:01]
A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái.
[2:09:06]
Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége.
[2:10:33]
A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye.
[2:12:23]
A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra.
[2:16:46]
Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható?
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices