A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában egy rendkívül mély és személyes utazásra hívunk. Vendégünk Bibók Bea, pszichológus, az "Ellopott gyermekkor" című könyv szerzője, aki saját életén keresztül mutatja be a parentifikáció jelenségét – azt a folyamatot, amikor egy gyermek kénytelen idő előtt felnőni és szülői szerepeket átvenni.Bea őszintén mesél arról, hogyan élte meg gyerekként, hogy szülei a tanulás és a munka mellett érzelmileg nehezen voltak elérhetőek, ami egyfajta magányhoz vezetett.„Én nagyon sokszor akartam kapcsolódni hozzájuk, és bár nagyon kedvesen, de azt mondták, hogy menjek ki az udvarra, menjek át a szomszéd kisfiúhoz… el voltak foglalva, és ilyenkor ugye kialakul egy magány a gyermekben, és próbálja ő ezt csillapítani, de hát mégis az egyik legfontosabb kapcsolódásban van egy hiány.”Ez a korai tapasztalat indította el a pszichológia felé vezető úton, de az élet először másfelé sodorta. Fiatalon lett családanya, és élete egyik legnehezebb időszakát élte át, amikor 38 évesen, három kislánnyal maradt egyedül férje halála után. Ebben a mélypontban egy olyan felismerésre jutott, ami mindent megváltoztatott.„Én arra jöttem rá, hogy bármennyire szeretjük egymást, nem tudom megváltoztatni az ő sorsát… Van neki egy élete a születéstől a haláláig, és nekem is van egy életem… Van egy betonfal, amit én nem tudok átlépni, mert ez az ő sorsa.”A gyász és a trauma feldolgozása során egy váratlan élmény tanította meg a hála valódi erejére, ami azóta is minden napját meghatározza. Ez a szemléletváltás a legapróbb, legnehezebbnek tűnő feladatokra is új megvilágításba helyezett.„A férjem azt mondta nekem, hogy te nem is tudod elképzelni, hogy milyen érzés az, hogy ezt a 4 kilós terhet alig bírom felemelni… És onnantól kezdve én a feladatokra hálával gondolok. Hálás vagyok azért, hogy el tudom látni a feladataimat.”A beszélgetés során Bea megosztja velünk azt a gondolatot, ami segít megtartani önmagunkat a legnehezebb kapcsolatokban és élethelyzetekben is. A családi történetek adják a gyökereinket, de a legfontosabb, hogy a saját törzsünk stabil maradjon.„A diófa gyökere, főtörzse, és a főága én vagyok… A kapcsolat nem lehet fontosabb, mint én. Tehát én vagyok, és nekem vannak kapcsolataim.”Tarts velünk ebben a szívszorító, mégis felemelő beszélgetésben, ami nemcsak a parentifikációról és a gyászról szól, hanem az újrakezdés erejéről, az önszeretetről és arról, hogyan találhatjuk meg a boldogságot a legváratlanabb helyzetekben is.Ha tetszett az adás, iratkozz fel, és nyomj egy like-ot, hogy minél több emberhez eljuthasson ez a fontos beszélgetés.A műsort a KH Bank támogatja!Bővebben arról, amivel ők is tudnak támogatni téged: https://www.kh.hu/nyugdijbiztositas?utm_source=kh-biztositas&utm_medium=content-tudatos_dontesek&utm_campaign=nyugdijbiztositas-tactical-paid-MIN0882_KH_Bank_Longevity_Values_2025_10-11&utm_content=negotiated-display&utm_term=host_read_ad

Ask this episode

“What did the council decide on item 42?” — answered with the speaker and the moment.

Transcript

Related