Pázmándi Gergely
👤 SpeakerVoice Profile Active
This person's voice can be automatically recognized across podcast episodes using AI voice matching.
Appearances Over Time
Podcast Appearances
mondjuk vadászolgyűjtőket, folytató törzseknél nincsenek, nem tudom, cukorbetegek, meg magas vérnyomással küzdik, mint amit, de fölkelnek a férfiak reggel, hajnalban, pirkadatkor, és elmennek, és 10-15 kilométert intenzíven mennek. Tehát effektíve te a munkád során a
mozgást, azt mennyire tudod adaptálni a probléma leküzdésében? Használod-e? Te mozogsz-e?
és hogy most mi történik bennem, a testemben, és hogyha te például rendszeresen a hetes szint fölött teszel, vagy a 70% telítettség fölött, akkor miért? Mi a baj? Miért kell neked? De várjál, én azért teszem ennyit, mert az egész életemben erre szocializáltak. Tehát én így nőttem föl, én ahhoz vagyok szokva, érted, ilyen családi rendezvényeken így állt a, nem tudom, kaja, ennem kell, ehhez vagyok szokva. Akkor miért ne egyek? Tehát
Nem én akarok lenni a lényeg, tehát nem rólam beszélünk, hanem egy emberről, aki nem tudja megítélni, hogy most neki ez most sok, kevés, teli vagyok, hány ingeremet, annyit zabáltam, de egy héten egyszer, akkor három napom keresztül nem eszem. Érted? Igen, értem. Szóval ez tök nehéz megítélni azt, hogy mi az, ami...
és fizikológiásan nem gond, jól működsz, akkor végülis nem gond ez. Szerinted olyan nincsen, hogy valaki szarul érzi magát, nem látszik külsőre, tehát ránézek, teljesen átlagos embernek néz ki, de mégis valamilyen evés problémája van? Hát szerintem rengeteg, tehát mindenki, nem mindenki, de nagyon-nagyon sok ember.
Kemény téma ez. Igen. Na, meggyőztünk? Tehát mennyire gondolod most így, nem tudom, két óra beszélgetés után, hogy ez most a önkontrollnak az eredménye kell, hogy legyen? Szerintem az olyan túlsúlynak, aminek az a
közös kampánycsinálata a tinétnek a függőségei kapcsán, hogy milyen függőségben szenvednek gyerekek, és hát ugye az egyik legfőbb probléma az a telefon, és nyomkodnak, és emiatt nem mozognak. És valaki, már meg nem mondom, hogy melyik szakértő, említette, hogy manapság az egészen 10 éves korig bezárólag a gyerekek, akik túlsúlyjal orvoshoz kerülnek,
azok azért kerülnek oda, mert semmiféle pszichológiai vagy fiziológiai problémájuk nincsen, effektíve nem mozognak, és szabáltatják őket csipszel, meg mindenféle szarral a szüleik. Ebből kifejezően föl fog nőni, sőt, valószínűleg, hogy fölnőtt már nagyon sok olyan ember és nemzedék, amelyik
különösebb ilyen pszichés vagy egyéb probléma nélkül lett túlsúlyos. Tehát ez is benne valami dologban. De azt viszont nagyon nem szeretem, vagy nem szeretném, hogyha valaki, aki túlsúlyos, stigmatizálva lenne, és tök jó lenne, hogyha nem általánosítva, hanem
személyre szabottan, tehát tudnánk azt mondani, hogy gyerekek. Ez egy nagyon súlyos probléma. Igen. Így van. És ezt több oldalról kell megbilágítani. Minden egyes egyedi esetet. Pontosan. Csak kár, hogy erre nincs kapacitás az egészségügyben.
A második vendégünk Bibók Bell szexuálpszichológus volt és akkor még
Hát kevéssé ismerték, amikor hozzánk eljött négy évvel ezelőtt egy januári vagy februári napon, és én az első adandó alkalommal, amikor nálunk járt, azóta még kétszer vagy háromszor volt nálunk, mondtam neki, hogy írja a könyvet. Azóta több könyvet írt, és az egyik legbefutottabb szexuálpszichológus Magyarországon, úgyhogy légy őkedves Anna írni könyvet, téged is szeretnélek kapacitálni erre, és lehetséges, hogy Magyarországon az egyik legfőbb
Szerintem, hogyha valaki fölismeri azt, hogy szánalmas az ő élete, azért, mert ezt nem élte meg, de egyáltalán tudatosodik, az már nem szánalmas. Köszönjük. És szerintem az a szánalmas, aki egyáltalán például nem is gondolkodik rajta, nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, ilyen
Hát most ne haragudj, de nem tudok mást mondani. Az a 10 év, amit azt mondtad, 16-a, 20-a, tehát nem voltál önmagad, és ő olyan állapotban létezik, az szerintem inkább egy szánalmas állapot. De az, hogyha valaki felismeri, hogy ő neki mik az igényei, hogyan kellene élni, van célja, hogy egyáltalán ezt elérje, az már nem lesz szánalmas.
Lehet, hogy egy nagyon kicsit beleállt. Szerintem is ez az állapot kell hozzá. Szerintem ez az, amúgy nem kell ezt tudni szififálni. Ez az én véleményem, nem tudom. Erről meg beszélj, majd írok egy e-mailt, ha tovább eljutok oda. Először írj egy könyvet, aztán... Egyébként meg fogom írni a könyvet. Meg fogom írni a könyvet. Tényleg. Valami máshogy kocsincse velük.
földobja ez a rengeteg színvilág, és pláne ez a rózsaszínes nagyon tetszik nekem, úgyhogy Sára, itt nagyon köszönjük a újabb kedvességet. Sára megkérte engem egyébként, hogy amikor kiakasztjuk a képeket, akkor mondjam meg neki, hogy mi az, amit érzek ezen aktus során, és Sára, én azt érzem, hogy ahogy ezekre a színkaval kázol meg erre az ilyen dinamikus, de mégis arányos kompozícióra ránézek, nekem egy
tök meleg és ilyen vagány, cool, harmonia érzetem támad, úgyhogy ez is az egyik oka, hogy imádom a képeidet, és köszi még egyszer. Hát szerintem ezért adta nekünk, mert mi is ilyenek vagyunk, nem? Nézzünk benne! Szívesek, coolok! Na, most kiderül, hogy az adásunk is ilyen lesz. De még mennyire, és hogyha valaki régóta kíséri figyelemmel a Mindenségit podcastet, az valószínűleg már gyanakszik arra, hogy nekem személy szerint van egy elég mély érdeklődésem, az olyan
határterületek vagy témák iránt, amik a mainstreamben sokszor kevésbé elfogadottak vagy tárgyaltak, és a mai témánk is ilyen, mert hogy ez a parapszichológia lesz. Ugye Vasi Zoltánnal már volt egy epizódunk, amiben a parajelenségekkel vagy valamilyen paranormális dolgokkal foglalkoztunk. A mai egy kicsit különböző lesz, már csak azért is, mert igyekszünk a parapszichológiát így az alapjaitól
kicsit így felvázolni, illetve néhány különös alfajára vagy válfajára kitérni, és ebben pedig Pajánki Balázs lesz a segítségünkre. Szia Balázs, nagyon köszönjük, hogy eljöttél. Aki pszichológus és a Magyar Paranormális Kutatási és Konzultációs Társaság a HSPRC kutatás vezetője.
Ezt sikerült jól kimondanom? Nagyon jól kimondtad, igen. Ez már önmagában egy anomália, de én szeretném onnan kezdeni, mielőtt még felvállaljuk, hogy egyáltalán eszik vagy iszák ezt, hogy parapszichológia, hogy a te életedben mi volt az, ami ebbe az irányba sodort téged? Igen.