Az emberek viszonya a genetikához alapvetően kettős: egyszerre kelt bennük csodálatot és félelmet. A legtöbben izgalmasnak tartják, hogy a genetika képes feltárni betegségek okait, új gyógymódokat kínál, és közelebb visz az emberi élet működésének megértéséhez. Ugyanakkor sokan tartanak is tőle, mert úgy érzik, a genetikai beavatkozásokkal az ember túlléphet egy természetes határt. A „mutáció” szó a köznyelvben még mindig inkább negatív felhanggal bír – legtöbben betegségekre és rendellenességekre asszociálnak, miközben a valóságban a mutációk az evolúció természetes, sőt nélkülözhetetlen részei. Varga Máté genetikus, az ELTE Természettudományi Karának docense és a Genetikai Tanszék kutatócsoport-vezetője. Kutatásai középpontjában a fejlődésgenetika és a ritka emberi betegségek molekuláris háttere áll, amelyeket többek között zebradánió-modelleken vizsgál. Tudományos munkája mellett kiemelten fontosnak tartja a közérthető tudománykommunikációt: rendszeresen szerepel ismeretterjesztő műsorokban, előadásokat tart, és gyakran szólal meg aktuális genetikai kérdésekben. Az epizódban Máté és Barbara genetika lenyűgöző világába kalauzolnak minket, a zebradánió halaktól, mint modellorganizmusoktól indulva eljutnak az emberi betegségek genetikai hátteréig és a jövő lehetséges irányaiig. Szó esik arról, hogyan segíthet a genetikai kutatás a hibás gének azonosításában, az élet meghosszabbításában és az emberi tulajdonságok befolyásolásában. A téma érinti a biohackinget, az epigenetikát, a genetikai tesztek korlátait, a genommanipuláció etikai kérdéseit és azt is, vajon készen áll-e az emberiség a saját evolúciója tudatos alakítására. 00:00 Intro 01:32 A különleges zebradánió halak 04:50 Az emberi ritka betegségek modellezése segít feltárni, hogy mely gének mutációi felelősek azok kialakulásáért 07:15 A hibás gének azonosítása közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy tudatosan befolyásoljuk, vagy akár javítsuk az emberi tulajdonságokat? 09:15 Súlyos genetikai betegségek 11:15 A piacon elérhető genetikai tesztek sokszor csak riogatásra jók 13:31 A nők kevesebb genetikai hibában érintettek 15:26 A homo sapiens genetikai állománya nem változott olyan sokat 17:18 Az archeogenetika izgalmas területe 20:21 A genetikánk nem olyan sokat változott, de az életmódunk viszont igen 21:44 Vajon él már az az ember, aki 150 évig fog élni? 24:01 A telomerek és a hosszú, boldog élet 26:26 Az epigenetikai óra megmondja hány évesek vagyunk 28:22 Táplálékkiegészítők, amik meghosszabbíthatják az életet 29:19 Egyre divatosabb a biohacking, pedig tényleges eredményeink még nincsenek 31:08 Mennyire határoz meg minket a genetikai adottságunk? 33:30 A jövőben meg tudjuk tervezni a saját gyerekünket? 38:21 Az emberiség még nem áll készen a genom manipulálására 41:03 A genetikai módosítás szabályozása 42:39 A genetikai rendellenességek el tudnak teljesen tűnni? 45:27 A genetikai belterjesség már unokatestvérek esetében is problémás 47:45 A következő 10 évben mivel fognak a genetikusok foglalkozni? 49:25 Az összetettebb viselkedésmintázatokról még mindig nagyon keveset tudunk 50:20 A jövő embere egészségesebb lehet 51:52 Vendég kérdése https://www.kh.hu/nyugdijbiztositas?utm_source=kh-biztositas&utm_medium=content-en_kek_zonam&utm_campaign=nyugdijbiztositas-tactical-paid-MIN0882_KH_Bank_Longevity_Values_2025_10-11&utm_content=negotiated-display&utm_term=host_read_ad Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát. ➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam ➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/ ➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam ➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #vargamáté #genetika #evolúció #mutáció

Ask this episode

“What did the council decide on item 42?” — answered with the speaker and the moment.

Transcript

Related